Svájc középső szelete - 2024. október

Mivel az éves autópályamatrica csak január végéig  érvényes, így visszatértünk és megnéztünk egy szeletet ősszel is. A múltkor a keleti részt térképeztük fel, most a középső országrész lett kiszemelve. 

Látnivalókban itt sem volt hiány. Kastélyok, barlangok, cirádás hegycsúcsok, hegyi sétányok és természetesen függőhidak tarkították az utat. 

A Bernhez közeli Thunból kezdtük a kirándulást. Rögtön két kastély fogadott: A Hüneggi és az Oberhofeni. Mindkettő a Thun-tó partján fekszik. Előbbi a 19. században épült reneszánsz stílusjegyekkel, majd később szecessziós stíluselemeket is kapott. Nagyon gazdagon van berendezve, az embernek olyan érzése támad, mintha vendégségbe érkezne a lakókhoz. 

Az Oberhofeni kastély egy ódonabb típus a 13. századból. Szépen fel van újítva ez is. Zegzugos szobái igazi labirintusként szolgálnak a látogatóknak. 

A tizednyi Balaton méretü Thun-tó partján a kastélyokon kívül még számos más látnivaló is akad. Megnéztünk egy gyalogos függőhidat Sigriswilben és bebarangoltuk az összesen 14 km hosszú Szent Beatus barlang járható 1 km-es szakaszát is. 

Ezután elhagytuk a Thun-tavat és délkelet felé vettük az irányt. A leglátványosabb és "legsvájcibb" helyek csak most következtek! 

Grindelwaldban a Firstbahn-nal fellibegtünk a 2168 m magasan fekvő First Cliff Walk hegyi sétányra, mely egy sziklára épített konzolos út híddal és fantasztikus kilátással. Egy kicsit ködös volt az idő, de így még sejtelmesebbé vált a táj. 

Ezután ismét felvonóra pattantunk Engelbergben és meg sem álltunk a 3238 m magasan található Titlis csúcsig! Itt már igazzá vált a mondás, miszerint a felhők felett mindig süt a nap, ugyanis míg a hegy alján szomorkás volt az idő, addig a tetején már szerencsére verőfényes napsütés várt. Itt is volt függőhíd, sziklasétány, még egy jégbarlang is, de természetesen a természet alkotta csipkés hegycsúcsok voltak a legszebbek! :)

Végezetül a Vierwaldstätti-tó partján fekvő Luzernben zártuk ezt a pár svájci októberi napot. Leghíresebb látnivalója az eredetileg 14. században épült fedett faszerkezetű gyalogos Kápolna-híd. Belső felületét 110 háromszög formájú festmény díszíti. Többször át kellett már építeni. Legutóbb 30 évvel ezelőtt, amikor nagy része egy tűz áldozatává vált. 

Svájc borzasztó drága, libegői különösen, bár érthető, hiszen komoly munka lehetett ezeket a több ezer méter hosszú hatalmas szintkülönbségeket leküzdő felvonókat megépíteni. Ès milyen jó, hogy ezek léteznek, mert Svájc legszebb arcát igazán a felhők felett láthatja az ember. :)