Róma környéki röpke vakáció- 2024. július

Kicsit döcögősen indult az út, ugyanis pont beleestünk a fél világot érintő informatikai hibába, így több órás késéssel éjszaka érkeztünk meg Rómába. Ilyen későn már nem lehetett átvenni a bérelt autót, így végül a repülőtéren töltöttük az éjszakát. 

Másnap nyitásra mentünk is a kölcsönzőbe. Mozgásunk eleinte mèg elég robotszerű volt az éjjeli "kényelemnek" köszönhetően, de mihelyt átvettük a kocsit, beolajozódtunk és meg sem álltunk utunk első állomásáig, ami valójában az egész kirándulás mozgatórugója volt. Ez pedig a Vigi- folyó völgye felett átívelő Ponte Tibetano híd, mely a festői középkori Sellano falucskát köti össze Montesantoval. 

A híd különlegessége, hogy Európa legmagasabb tibeti típusú hídja. Csak minden második "palló" van letéve, ezáltal fokozódik az élmény...már akinek 😂. Bevallom, az első 20 méteren én is megtorpantam egy pillanatra, de végül győzött a kíváncsiság. 😉 517 m hosszú, 175 m magas és 68 m szintkülönbséget ír le a két vége között. Egyirányú rajta a forgalom. A túloldalról gyalog vagy kisbusszal lehet visszatérni a kiindulási pontra, ennek árát a jegy tartalmazza.

Tény, hogy nem mindenkinek való, de akit vonzanak az ilyen kalandok, annak mindenképp megéri! ☺️

Ezután a közeli Assisi felé vettük az irányt. Itt már jártam egyszer, de jó volt feleleveníteni az emlékeket. Aranyos kis olasz város rengeteg látnivalóval. Legjelentősebb a bazilikája. Magaslatra épült és már i.e. 1000 körül létezett. Itt született Assisi Szent Ferenc, a ferences rend alapítója és Olaszország védőszentje. 

Szállásunk szerencsére nagyon kényelmes volt, bár lehet, hogy az előző éjszaka nehézségei felértékelték 😂. Mindenesetre összetört csontjaink újjászülettek és újult erővel vágtunk neki a következő napnak, ami igazán sok látnivalót tartalmazott.

Először Perugia városát néztük meg. Tipikus olasz városka bazilikával, templomokkal, utcazenészekkel, szökőkutakkal és galambokkal. Szintén dombon ül, így szép kilátópontjai vannak a környezetére. 

Már többször láttam Free Hugs ("ingyenes ölelés") eseményeket videókban és egyszer el is töprengtem, mit tennék, ha megszólítanának. Na, Perugiában töprengésem életre kelt, ugyanis váratlanul nekem szegezték a kérdést. Kb 2 másodperc gondolkodás után belementem a játékba. Célját elérte a dolog, hiszen mindkettőnk arcára mosolyt csalt és még beszélgetésbe is elegyedtünk, miután kiderült, hogy budapestiek vagyunk. ☺️ (Szerencsére a 36 fokos hőség ellenére egyikőnk sem úszott az izzadságban és nem árasztott kellemetlen szagot. Ellenkező esetben azért lehet, hogy ez az ölelkezés nem lett volna olyan kellemes élmény 😂😂). 

Perugia után következett a nap fénypontja, Civita di Bagnoregio. Egy pár házból álló faluról van szó, mely egy tufadombon fekszik. Egy meredek gyalogoshídon keresztül lehet csak megközelíteni. Az erózió kövezkeztében veszélyben van, de próbálják megőrizni. Állandó lakosainak száma 11. A 90-es években fedezték fel ezt az elzárt falucskát és azóta fellendült a turizmus. Templomában koncerteket tartanak, számos kávézója van és még egy amerikai egyetem is működtet itt nyári kurzusokat. A művészek kifejezetten kedvelik.

A nap végén még beugrottunk Rómába is egy kis időre újra megcsodálni a Colosseumot. A hőség nem riasztotta el a turistákat, mindenhol tömegek álltak sorba.

A rövid kirándulást egy gluténmentes olasz tészta zárta. Ha már Olaszország, akkor egyek valami tésztafélét is alapon. 😉

Ezzel zárult ez a pár nap, most pedig következzenek a képek:

Ponte Tibetano:

 

Assisi:

 

 

Perugia:

 

Civita di Bagnoregio: 

 

Római szelet:

reptéri pillanatok:

útvonal: