Mongólia 2. rész: nemzeti parkok - 2025. június

Ulánbátor után a természet felé fordultunk, végül is Mongólia leginkább erről nevezetes.

Több csodás nemzeti parkja is van. Kettőt sikerült meglátogatni.

Az egyik, szerintem legnépszerűbb, a fővárostól keletre 55 km-re található Gorkhi Terelj Nemzeti Park. Különféle sziklaalakzatok, sztyeppék és fenyvesek váltják egymást. 

Több nevezetes látnivalója is van. Az egyik a Teknősbéka-szikla, mely a teknősbékára hasonlító formájáról kapta a nevét.

Innen nem messze helyezkedik el a hegyoldalban az Aryapala buddhista kolostor, mely a 2000-es évek elején épült. Maga a kolostor egy hosszú lépcsősor tetején áll, de érdemes megmászni, mert fentről igazán szép kilátás vár ránk. 

A Nemzeti Parkhoz közel áll a hatalmas, 40 m magas, 2008-ban átadott Dzsingisz Kán lovas szobra. Rozsdamentes acélból készült. Dzsingisz Kánt teljes harci díszben lovon ülve ábrázolja, kezében aranyszínű ostort tart, mely az erőt jelképezi a mongol mondák szerint. A szobor egy látogatóközpontot is magába foglal, ahol a Kán életét, hadjáratait lehet tanulmányozni.

A szobor lórészének fejében lépcső vezet egy panoráma kilátóra, ahonnan fantasztikus kilátás tárul a látogató elé. Dzsingisz Kán szemével szemlélhetjük a sztyeppét és Mongóliát.

Ezenkívül híres jurtáiról is, szeretettel várják a helyiek az érdeklődőket, így természetesen ki is próbáltuk, milyen is egy igazi jurtában az éjszaka a semmi közepén!

Igazán izgalmas volt. Maga a jurta belül tágas, középen még fűteni is lehet. Ez nyáron sem hátrány, ugyanis éjszaka a hőmérséklet a nappali 25 fokról leesett kb 5-re. Az ágy nagyon kényelmes volt. A bejárat alacsony, de ezt egy fejbevágás után hamar megszokja az ember. :)

a kedves személyzettel

Mivel egyedül kocsi nélkül elég nehéz feltérképezni a tájat, így igénybe vettük a jurtás szállásadónk ajánlatát és a fent említett látnivalókat egy privát sofőrrel néztük végig.  

Az általunk választott jurtakomplexum nagyon hangulatos volt. Több jurtaszállásból és egy nagy főépületből állt, ahol az étkezde és a mosdó is volt. Egy mini kis gazdaságot is vezetnek nyulakkal, csirkékkel és fóliasátrakkal. 

Igazán pihenten ébredtünk. Korán reggel még a jurta feletti sziklákat is megmásztuk, ahonnan szép kilátás nyílt az egész vidékre. 

Természetesen a Gorkhi Terelj Nemzeti Parkot lovaglás nélkül nem lehet elhagyni, hiszen itt ez nagyon népszerű program. 

Egy órás programra neveztünk be. Tudni kell, hogy még sosem ültünk lovon és én lovat is csak messziről láttam. Bár szeretem az állatokat, valami miatt a lovakat nem. Ezt az elején tisztáztuk a vezetővel, nehogy valami hegymászós-vágtázós szakaszra vigyen. Már az ismerkedés sem indult valami jól. Lovam ugyanis nem szimpatizált velem. Lehet, hogy nem lepleztem eléggé az aggodalmamat és kihatott rá. Mindenesetre fél óra után kifejezetten ideges lett, amit átadott a többieknek is. Már mindhárom ló kezdte nemtetszését kifejezni. Közben nagyon zavart, hogy a lábam rögzítve van, ami persze természetes, de belegondoltam, hogy ha ledob, akkor lábbal fent akadva fog húzni a földön.... Szóval úgy éreztem, ennyi elég lesz és kértem, hogy szálljunk le! Nagy nehezen le lettem húzva az állatról és vezetőnk is megkönnyebbült, hogy saját kezébe veheti az irányítást. Elengedte a lovakat, akik önfeledten, boldogan vágtattak haza. Sajnos nem sikerült megszeretni a lovakat és ez már valószínű így is marad. :P

(Érdekes, hogy tevén már háromszor is ültem, egyik alkalommal közel egy órán át és teljesen pozitív a tapasztalatom, bármikor szívesen újra. Sokkal nyugodtabb állatnak ismertem meg, a ló számomra kiszámíthatatlan.)

Mindent összevetve óriási élmény volt az egész nemzeti park és örülök, hogy még egy éjszakát is eltöltöttünk benne.

vissza Ulánbátorba, állunk a dugóban...

Hátra volt még a másik nemzeti park, a Hustai. Ulánbátortól 100 km-re nyugatra fekszik. Ide is érdemes idegenvezetővel érkezni, mert egyedül könnyű eltévedni a táblázatlan girbegurba földutakon. Sofőrünk egyben idegenvezető is volt, egy kedves hölgy (meglepő módon csak női sofőrjeink voltak), akiről kiderült, hogy nem is akárki, ugyanis az egyik leghíresebb mongol rapper (GinJin) anyukája! :)

Leginkább a vadlovakról (takhi) híres ez a park. Ez a lófajta alacsony, zömök, sárgásbarna színű és nagy a feje. Zárt csoportokban él és egyáltalán nem barátkozik az emberrel. 

Az 1960-as években eltűnt vadlovakat 1992-ben itt telepítették vissza 84 példánnyal. Ma már több száz található itt, ezzel a világ legnagyobb takhi populációjával büszkélkedhet. Emellett több más emlős (mormota, gazella, farkas, hiúz) és madárfaj él itt. 

A Nemzeti Parkban lehetőség van a vadlovak megfigyelésére különféle utakon haladva kocsival. Ha szerencsénk van távcsővel láthatunk néhányat. Nekünk volt, sőt, egy kiközösített idősebb állatot egész közelről sikerült lencsevégre kapni. 

Ez a sapkás férfi egész évben itt él egy jurtában és figyeli a lovakat. Havonta egyszer megy be a városba vásárolni

Igazán méltón zártuk a mongol utazást és úgy egészében a több mint 3 hetes kínai-mongol kirándulást. Fantasztikus kaland volt, mindkét országba bármikor szívesen visszatérnék egyszer! :)